Zajlik a matekolás, melyik vakcina hány százalékban hatékony. Közismert, hogy a Pfizer és a Moderna védőoltása több mint 90%-os, az AstraZeneca készítménye viszont csak 70% körül van – de vajon mit is jelent mindez?
Mivel a vizsgálatokat lóhalálában kellett lefolytatni, ezért „csak” kb. 30.000 embert vontak be oltóanyagonként. Ahogy egy korábbi bejegyzésemben írtam, megvárták, míg a vakcinát és placebót kapó csoportokban összesen észlelnek nagyjából 100 megbetegedést, aztán megnézték, melyik ágon hány beteg „született”. Nyilván kevesebb volt ott, ahol egyszerű sóoldat helyett valódi vakcinát kaptak az önkéntesek. A két csoport betegeinek és a beoltottak számára arányából jött ki a bűvös 90% körüli érték.
Csodálatos szám! És szinte teljesen lényegtelen.
Könnyebb megérteni a COVID-19 elleni védőoltások hatását, ha úgy tekintünk rájuk, mint egy golyóálló mellényre: nem térítik el a lövedéket, de ha betalál, megússzuk apróbb kellemetlenséggel.
A legfontosabb szempont az, mennyire enyhíti a vakcina a betegség súlyosságát. És százalék ide, vagy oda, mindegyik vakcináról bebizonyosodott, hogy nem alakul ki mellette még közepesen súlyos fertőzés sem. Vagyis az összes hozzánk kerülő oltóanyag egyszerű náthává szelídíti a COVID-19-et.
Igaz, mi férfiak a náthát is csaknem végzetes betegségként éljük meg, de jobb ma egy hőemelkedés, mint holnap egy tüdőgyulladás. És a lélegeztetőgépet sem szeretném kipróbálni. Úgyhogy jöjjön a vakcina! Mindegy, hogy amerikai, angol, orosz, vagy kínai, csak akadályozza meg a súlyos fertőzést.
És azért is fogom magam azonnal beoltatni, amint lehet, mert már kiütést kapok ettől a karantén-fesztiváltól (Bíró Mari után szabadon)! Be akarok ülni egy étterembe, vagy egy kávézóba, este 8 után is csatangolni szeretnék az utcákon, koncertre és színházba akarok járni, alig várom, hogy meglátogathassam a távolabb lakó szeretteimet, és maszk helyett végre mimikát szeretnék látni az emberek arcán!
És ha végre kicsiny nyájunk megszerzi az immunitást itt, a Kárpát-medence mélyén, akkor a vakcina- és vírustagadók is életben maradhatnak, és hangoztathatják, hogy nekik volt igazuk. Megértem őket, hiszen pszichiáter vagyok. Az egyik betegem egyszer meg akarta mutatni, hogy az ő szemében egy kamera van, de meggyőztem, hogy azzal egyikőnk sem járna jól, ha lehánynám, miközben felmetszi a szaruhártyáját egy bicskával. Gondolom, vannak haláltagadók is, akik szerint valójában örökké élhetnénk, csak szervezetten és államilag megbetegítenek bennünket, nehogy évszázadokig kelljen fizetni értünk a nyugdíjat.
Kár, hogy a hülyeség ellen nem fejlesztenek védőoltást. Az épelméjűségre nem vonatkozik a nyájimmunitás.